Kovács István Ákos vagyok, 1993-ban születtem Békéscsabán. Világéletemben fogékony voltam a művészetekre, mindig vonzottak az egyedi különleges tárgyak, dallamok, gondolatok. Általában mindenre nyitott vagyok, és szeretek tapasztalni és átélni új dolgokat. Próbálom megőrizni a gyermeki naivitásomat és kíváncsiságomat, ami nélkül szerintem az ember hamar belefásulna a létbe, a hétköznapokba. Legfőképpen ékszer készítéssel, fotózással és festészettel foglalkozom. Ezeket a hobbijaimat próbálom minél magasabb szinten, és minőségben űzni, de mindig vannak kalandozásaim újabb technikák felé.

Ékszer készítés

2010 óta foglalkozom drótékszer készítéssel. Maga az ékszer dróttal való találkozásom egy véletlen folytán történt. Annak idején rengetegféle dolgot, kézműves technikát kipróbáltam a feleslegem energiáim levezetésére, de valahogy egyik sem kötött le igazán. A középiskolás tanulmányaimat grafikai, művészeti irányban végeztem Békéscsabán, ahol több alkalommal is egyik kedves tanárnőm, Adorjánné Kati jóvoltából lehetőségem nyílt, vele közösen kézműves szakköröket tartani, fiatalabb gyerekek részére. Az egyik ilyen alkalommal a Munkácsy Mihály Múzeumban voltunk ahol a kezembe akadt egy kezdő szintű ékszeres füzetke. Utána nem volt megállás. Beszereztem minden alapanyagot, és kombináltam a már általam ismert technikákkal.

Ékszer terén leginkább nyakláncokat, karkötőket, fülbevalókat, medálokat, különleges esküvői hajdíszeket készítek. Szemmel tartom az aktuális trendeket és több külföldi ékszerkészítő társ munkásságát is követem, de általában szeretem a saját ötleteimet és stílusomat felhasználni.

Az ékszereimet inkább a könnyed formák, hullámok és spirálok jellemzik. Egyik kedvenc szecessziós művészem Alfons Mucha, aki maga is tervezett reklámokat, grafikákat, szobrászkodott, és ékszer készítéssel, ötvösséggel is foglalkozott. Az ő formavilága, hangulata határozottan közel áll hozzám. Színekben is általában inkább a visszafogottabb, de azért csillogó színeket szeretem használni. Az ásványok és a természetes alapanyagok nagy szerelmeim.

Nyitott szemmel kell járni, megtalálni az inspirációt és begyűjteni az impulzusokat, de nem másolni. Nagyon hangulat ember vagyok, az ékszereim is így szoktak készülni. Ha megcsókol a múzsa, azonnal le kell ülnöm alkotni és a formák egymásból növik ki magukat egy egésszé. Nem tervezek előre, csak jön amit érzek.